2011. október 15., szombat

Fairy oak


Elisabetta Gnone - Fairy Oak 4.
1. rész fülszöveg:
Már vagy ezer éve mindig, amikor éjfélt üt az óra, varázslatos dolog történik Fairy Oak házaiban: parányi, fényes tündérek gyermekekről mesélnek a jóságos tekintetű boszorkáknak, akik izgatottan csüggnek minden szavukon. Különös ügye? Köztudott, hogy a tündérek és a boszorkányok ki nem állhatják a gyerekeket. Csakhogy mi Zöldlapályvölgyben járunk, Fairy Oak falujában, ahol a dolgok mindig is egy kissé másképp zajlottak...
2. rész fülszöveg:
Az Ellenség ostrom alá veszi Fairy Oakot és hatalma napról napra nő. A Fény és a Sötétség ősi szövetsége meginogni látszik. Azonban egy kapocs feloldhatatlannak tűnik: az, amely Vaníliát és Pervinkát, a kis ikerboszorkányokat összeköti. Hasonlóak, mégis különböznek. Ők és a Sötétség, egyazon vérből. Közébük férkőzik be az Ellenség. Vajon ellen tud állni Pervinka a sötétség bűvöletének? Ettől függ a Varázstudók és a Nembűvölők megmenekülése.
3. rész fülszöveg:
Háború emészti Zöldlapályvölgyet. Fairy Oak lakói megszervezik a védelmet, de lelküket megmérgezi a kétség: vajon az Ellenségnek sikerül az ikrek közé állnia? A Fény és a Sötétség közötti Ősi Szövetség talán megszakadt? Vanília szeretete ellenére Pervinka menekülésre kényszerül és az Ellenség ekkor indítja végső támadását. Úgy tűnik Fairy Oak falai ellenállnak, de a Sötétség Ura még tartogat egy meglepetést, amely összezavarja az ostromlottakat...
4. rész fülszöveg:
Egy titkos barlang mélyén, a téli fagyos zuhatagok rejtekében öt ifjú barát kinyitja a régi ládát, amelyből kiszabadul egy évtizedek óta rejtve maradt és elfeledett, akarattal elfeledett, történet! Rejtély árnyékolja be annak az embernek a múltját, aki azt állította magáról, hogy hős és bátor kapitány. Vaníliára, Pervinkára, az ifjú Grisam mágusra, a mókás Floxra és a Kapitány egész Bandájára vár a feladat, hogy összerakják az eltemetett múlt apró darabjait, amely nem csak sötét de nagyon félelmetes is. Mégis a kép, amely lassan kibontakozni látszik az ikrek, és kis barátaik szeme láttára, lassan összeáll. Ami azonban a ködből előbukkan, úgy tűnik, a szerelem jegyeit hordozza magában. Ki is volt valójában a Kapitány? Kihez utazott vissza, amikor hajója zátonyra futott az elvarázsolt kis falu partjainál? És vajon miért van mindenkinek valami szerelemről szóló története, amióta kinyitották a ládát? A befejezés vidám, de nem mentes a meglepetésektől és főleg Vanília szívét dobogtatja majd meg.

Nincsenek megjegyzések: